Az idén 5%-kal növekedhet a magyar gazdaság, jövőre pedig 5,5%-ra gyorsulhat a GDP-bővülés üteme - áll az Európai Bizottság friss előrejelzésében. Februári prognózisához képest mindkét évre javított a kilátásokon, ezzel párhuzamosan pedig az inflációra adott előrejelzését is megemelte.
Benyújtotta kedden este a magyar kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET) az Európai Bizottságnak, amely kb. 2511 milliárdos keret lehívását célozza meg a következő hat évben és a terv jóváhagyása várhatóan augusztusban történik meg - mondta a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára szerdán az MTI-nek. Szerda délelőtt az Európai Bizottság elnöke megerősítette a Twitteren, hogy megkapták a magyar tervet.
Az Európai Bizottság három illetékese azt jelezte az Orbán Viktor kormányfő által vezetett háromtagú magyar delegációnak az április 23-i brüsszeli vacsorán, hogy az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar tervet (RRF) annyira rossznak tartják, hogy ebben a formában nem fogják támogatni és ha mégis ragaszkodna hozzá a magyar kormány, akkor negatív ajánlással fogják továbbküldeni az EU-s pénzügyminiszterekből álló Tanács elé – tudta meg a Népszava az emlékezetes vacsoráról.
Ha az Orbán-kormány továbbra sem hajlandó az egyeztetésre az uniós Helyreállítási Terv forrásainak elosztása során „és arra készül, hogy nem megfelelően költi el a forrásokat, élünk az uniós jog biztosította lehetőségünkkel, hivatalos panasszal élünk az Európai Bizottság felé, amely dönthet úgy, hogy a tervek átdolgozására és egyeztetésre kötelezi a kormányt” – vázolta vasárnapi Facebook-posztjában Karácsony Gergely. A főpolgármester mindezt annak kapcsán írta, hogy az Európa-nap alkalmából bemutatták a Magyar Önkormányzatok Szövetségének alternatív javaslatát a 6000 milliárdos keretösszeg javasolt elköltéséről, amelyből a kormány egyelőre csak a támogatási lábat kérné (2511 milliárd forint), a hitelkeretről (3384 milliárd forint) egyelőre lemondana.
Az Európai Bizottság meg nem újította meg az AstraZenecával júniusban lejáró szerződését - közölte vasárnap Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos egy nappal azután, hogy az Európai Unió jóváhagyta 1,8 milliárd adag, a Pfizer/BioNTech vállalatok által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag beszerzését 2023-ig biztosító szerződést.
Svájc kapcsolata az Európai Unióval legalábbis bonyolult. Szomszédai – Liechtenstein kivételével, amely azonban tagja az EU-t és az EFTA tagjait tömörítő Európai Gazdasági Térségnek – mind uniós tagállamok, a svájciak népszavazáson mégis úgy döntöttek 1992-ben, hogy nem akarnak csatlakozni az unióhoz. Ehelyett mintegy 120 kétoldalú megállapodás szabályozza kapcsolatukat. Ezeket 7 éve tartó tárgyalásokon próbálják egy átfogó megállapodással kiváltani. A közvetlen demokrácia svájci szerepe se mindig könnyíti meg a tárgyalásokat. Látszólag három kérdésben kellene megállapodni, de az igazi gondot az egyes pártokon belül is szélsőségesen eltérő elképzelések és az ebből eredő bizonytalan tárgyalási pozíció jelenti.
A pénteken Portóban rendezett szociális konferencia után szombaton elfogadták az uniós tagállami vezetők az ún. portói szociális nyilatkozatot, amelyben a 27 állam- és kormányfő újfent hangsúlyozta a szociális jogok európai pillérének fontosságát a koronavírus-válságból való kilábalás során és a nemek közötti foglalkoztatási, bér- és nyugdíjkülönbség megszüntetésének fontosságát is. A kétnapos informális EU-csúcs második napján, szombaton videón keresztül bekapcsolódott a tanácskozásba az indiai miniszterelnök is, és ezen a találkozón eldöntötték a vezetők, hogy a 2013-ban megszakadt szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytatják. A szombati ülésnap utáni záró sajtótájékoztatón az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke további fontos üzeneteket hangsúlyozott, így például kiderült az is, hogy júniusban jön az uniós digitális oltásigazolvány.
Az Európai Bizottság jóváhagyta 1,8 milliárd adag, a Pfizer/BioNTech vállalatok által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag beszerzését 2023-ig biztosító szerződést - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében szombaton.
Arról kell gondoskodnia a 2014-2020-as uniós programok lebonyolításáért felelős magyar hatóságoknak, hogy idén mindenképpen megérkezzen Brüsszelből 2,644 milliárd eurónyi átutalás – derül ki a Magyar Közlöny egyik friss kormányhatározatából. Ez jelentős összeg, de kevesebb, mint az elmúlt 3 év tényadata. Azt is szintén összegszerűen beleírta a határozatba a kormány, hogy 1230 milliárdot kell idén kifizetnie a kedvezményezettek felé a kormányzati szerveknek.
Frissítés: Cikkünk eredeti verziójában tévesen azt írtuk, hogy példátlanul magas összeget tervez lehívni a kormány Brüsszelből, ugyanis nem milliárd forintban kell érteni a megcélzott összeget, hanem millió euróban (ahogy az a cikkbeli táblázat C oszlopának zárójelében látszik). A tévedésért elnézést kérünk.
Ellentétes az uniós joggal a bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó lengyel szabályozás - ismertette a főtanácsnok álláspontját az Európai Unió Bírósága csütörtökön.
„Az egyre inkább önös érdekeiket követő tagállamok a vétón keresztül szétzilálják az uniós intézményekben a döntéshozatalt. A döntések gyakran a nemzeti érdekekkel vannak összhangban, nem pedig a közjóval”, ezért szükség van több erőt adni az EU-nak, hogy az gyorsan és erőteljesen tudjon fellépni a globális kérdésekben, és „az emberek egyébként is olykor többet várnak az EU-tól, mint amit a jelenlegi szerződések megengednek” – gyakorlatilag ezeket tartalmazza a német Bundestag által kedd este elfogadott javaslat, amely az EU jövőjével kapcsolatos, május 9-én kezdődő konferenciasorozatra időzítve összegzi a németek álláspontját.
Az Európai Bizottság hétfőn egy olyan javaslatot terjesztett elő, hogy a tagállamok enyhítsék az Európai Unióba irányuló, nem alapvető utazásokra vonatkozó jelenlegi szigorú korlátozásokat.
Az Európai Bizottság a minap elfogadta a 2022–2027-es időszakra szóló regionális támogatási szabályokat, ami alapján az egyes tagállamok állami támogatást nyújthatnak a cégeknek és ez nagy változást tartalmaz a Pest megyei cégeknek, hiszen leválik a térség Budapestről és önállóan is támogathatóvá válik, és mindez oda vezet, hogy a cégek az eddigi jellemzően 0% helyett akár 50-70%-ig terjedő támogatásra is jogosulttá válhatnak. A lehetőség azonban csak 2022. januártól lép életbe, ami dilemma elő állíthat sok céget – mutat rá a változásra és az abból eredő kihívásra a Via Credit ügyvezetője.
A brüsszeli uniós intézmények vezetői pénteken kiadott közös közleményükben elítélték és elfogadhatatlannak nevezték Oroszország bejelentését arról, hogy megtiltja a beutazást az Európai Unió nyolc állampolgárának, köztük több magas rangú uniós és tagállami tisztségviselőnek.
Az Európai Bizottság állasfoglalása szerint az Apple amerikai informatikai óriáscég visszaélt piaci helyzetével, ami torzítja a versenyt a zenei szolgáltatások piacán - közölte Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos pénteken. Emiatt ma a Bizottság kifogásközlést küldött az Apple-nek.
Szakértői szinten logikus, de meglepő volt, politikai szinten viszont már hónapok óta érlelődött a hétvége nagy híre, miszerint egyelőre nem kéri a magyar kormány az uniós helyreállítási program 9 milliárd eurónyi hitelét, a nagy döntés mögött pedig legalább 6 fontos szempont húzódott meg – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio két brüsszeli és két budapesti megbízható forrással folytatott. Az alábbiakban ezeket a szempontokat mutatjuk be összerendezve.
Az internetgazdaságról van szó. Ennek úgynevezett közvetítő platformjai közül az UBER és az Airbnb van legjobban a kereszttűzben, de sok más platform is közvetít kisvállalkozókat a nagyközönségnek. A kiközvetített dolgozók vagy vállalkozók státusa nem egyértelmű, a bírósági gyakorlat országonként is eltérő. Ez jogbizonytalansághoz, esetenként a dolgozók kiszolgáltatottságához vezet, és ezt szeretné az Unió megszüntetni. Az Európai Bizottság először a szociális partnereket kérdezi meg, utána mi is hozzászólhatunk. A cél az egyensúly megtalálása a rugalmasság, a vevő jobb kiszolgálása és a dolgozók biztonsága között.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerda reggel megállapodásra jutottak arról az éghajlatpolitikai célkitűzésről, amely szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Az Európai Bizottság előzetes várakozásai szerint csak kb. 11 tagállam adhatja le a félhivatalos határidőig, április 30-ig, a helyreállítási pénzek lehívásához szükséges reform- és beruházási tervet (RRF) és valószínűleg a csúszva teljesítők közé fog tartozni Magyarország is – írja friss brüsszeli információi alapján az EU-Monitor. A lap tudomása szerint éppen a magyar reform- és beruházási terv lesz a fő téma Orbán Viktor magyar kormányfő és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök e hét pénteki egyeztetésén, amely alapján nyilván csiszolják még a magyar tervet. Lényeges az is, hogy egyáltalán nem tragédia, ha a tagállamok csúsznak a terveik leadásával, mert később úgyis nehezebb azokat módosítani és a csúszva leadás még egyáltalán nem jelenti azt, hogy azokat később is fogják jóváhagyni Brüsszelben.
Az Európai Bizottság pénteken jóváhagyta azt az 50 millió eurós (mintegy 18 milliárd forintos) magyar programot, amely a koronavírus-járvány által sújtott cégeknek hivatott támogatást nyújtani.
Össztüzet zúdított a szlovák politikai felsővezetés az ukránokra.
Orosz tankok ellen készülődnek.
Csak találgatja egyelőre a rendőrség, hogy történhetett.
Ugyanakkor Donald Trump is hibás jelölt.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
